Kormányzati típusok, Gazdasági rendszerek

Többpártrendszer:
A nép egyenlő és titkos választásokon dönti el, hogy kit tart a legalkalmasabbnak az állam vezetésére. Általában a lehető legszélesebb néprétegeknek biztosítják a szavazati jogot és a különféle állampolgári jogokat nem igazán lehet csorbítani. A társadalom nyitott az új dolgok felé, általános jellemző a liberális állami gondolkodás, innovatív módon.

Hatások:
+ elégedettség
+ olcsóbb technológiai fejlesztések
- stabilitás
- gyengébb titkosszolgálat
- Békeidőben nem lehet a termelékenységet 1-es fölé vinni

Korlátozott Parlamentáris rendszer:
A kormányt szintén a nép választja, ám itt már valamilyen megkötés vagy diszkrimináció megfigyelhető. Például cenzus van érvényben, nem titkosak a választások, bizonyos pártok tiltottak, stb. Az egyéni szabadságjogok itt is megtalálhatóak, ám nem veszik őket olyan szigorúan, mint a teljes értékű demokráciákban. Mivel a kormány itt sokkal jobban tudja a saját hatalmát biztosítani, így a rendszer sokkalta stabilabb.

Hatások:
+ stabilitás
+ korrupció (rossz)

Tekintélyuralmi rendszer:
Az állam vezetőit szintén demokratikus úton választják, gyakran ugyanolyan feltételek mellett mint a többpártrendszerben, azonban itt egy igen lényeges különbség található. A tekintélyuralmi rendszerben található egy olyan erőskezű, karizmatikus vezető, aki a napi politikán és a pártokon felülemelkedve az ország elismert és szeretett vezetője. Még ha nem is mindig ő maga dolgozza ki az ország törvényeit, tekintélye olyan erő, amely bármikor megváltoztathatja a belpolitikai helyzetet.

Hatások:
+ stabilitás
+ elégedettség
- korrupció
- drágább technológiai fejlesztések

Pártállam:
A diktatúra egyik fajtája. Itt az irányító (és egyetlen) párt és az állam között hatalmas és kibogozhatatlan összefonódás van. A párt struktúrája hasonlóképpen épül fel az államéhoz, és az állam élén álló személy egyszersmind a párt vezető embere is.

Hatások:
+ stabilitás
- hadsereg fenntartási költség
- épületek és fejlesztések ára (jó)
+ korrupció (rossz)
- elégedettség

Katonai Diktatúra:
Az államot katonák irányítják, általában a civil kormány felszámolásával, juntát alakítva. A junta vagy háborús kabinet az egész ország felett átveszi az ellenőrzést, és diktatúrát épít ki. A gazdaság érdekeit teljesen a hadseregnek rendelik alá.

Hatások:
+ stabilitás
- katonai fejlesztések és kutatások ára
- olcsóbb hadsereg képzés
- korrupció (jó)
+ civil fejlesztések ára
- elégedettség

Kapitalizmus:
A tőke és a profit jelenti a fő célt ezekben az államokban, és szinte bármilyen eszköz megengedett ennek a megszerzése érdekében, bár az 1929-es válság óta a rendszer átemelte a szocializmus bizonyos elemeit. A kormányzat csak kevés részét birtokolja a gazdaságnak, és mindössze különféle közvetett eszközökkel tudja a termelést befolyásolni, a hazai gazdaság pedig nagyban függ az export-importtól és a világgazdaságtól.

Hatások:
+ pénztermelés
+ ipari- és ellátmánytermelés
+ IK
+ korrupció (gyenge állami felügyelet)
+ nyersanyag felhasználás
- a gazdaságot nehezebb haditermelésre állítani, békeidőben csak 1-es szintű lehet a haditermelés
- elégedettség (munkásnak nem annyira jó lenni)

Protekcionizmus:
A kapitalizmusnak azon formája, amikor az ország kormánya nagyobb beleszólással rendelkezik a gazdaságba, és a hazai ipar, illetve termelés védelmére magas védővámokat emel az ország köré, ezzel akadályozva meg a nagymértékű importot és támogatva a gazdaságot.

Hatások:
+ ipari- és ellátmánytermelés
+ nyersanyagtermelés
+ stabilitás
+ nyersanyag felhasználás (rossz)
- pénztermelés

Szocializmus:
Az államnak jelentős beleszólása van a gazdaságba és jelentős iparágakat állami tulajdonban tudhat. Ez a rendszer sokkalta inkább az állami vezetésre épít, és a magáncégek mozgástere jelentősen beszűkül, illetve komoly ellenőrzés alá vonják a működésüket. A rendszer hivatalosan az emberek jólétét hivatott biztosítani, azonban a nagyméretű bürokrácia, elharapódzó korrupció és hozzá nem értés sok problémát szülhet.

Hatások:
+ nyersanyagtermelés
+ stabilitás
+ elégedettség (ügyesen alkalmazva)
+ korrupció
- ipari- és ellátmánytermelés
- pénztermelés
- IK

Állami tervgazdaság:
Az állam szinte a teljes gazdaságot irányítja, a magánvállalkozás csak a kisüzemeket jelenti, vagy még azokat sem. Főleg a kommunista berendezkedésű államokra jellemző ez a fajta berendezkedés. Itt a párt felső vezetés szabja meg, hogy miből mennyit kell termelni, ám ez a rendszer nem igazán rugalmas, és figyelmen kívül hagyja a gazdasági realitásokat, teljesíthetetlen terveket kitűzve célként.

Hatások:
+ nyersanyagtermelés
+ ipari- és ellátmánytermelés
+ IK
- élelemtermelés
- stabilitás

Korporativizmus:
A rendszer lényege, hogy a munkaadók, a munkavállalók és az állam egy közös szervezetben, amely a szakszervezetek helyébe lép, békésen intézi a közös ügyeket. Ez legtöbbször az állami hegemóniát jelenti a vállalkozások és a munkavállalók felett, valamint nagyfokú ellenőrzést az ország piaca felett. Habár így a kormány befolyása hatalmas, és a rendszer is jól működik, érthető elégedetlenkedést vált ki a pénzügyi elitből és jó pár munkásból is, akik elvesztették egyetlen hatásos fegyverüket, a sztrájkot.

Hatások:
+ a gazdaság békeidőben háborús termelési szintre(3-as) állítható
+ ipari termelés
+ IK
- nyersanyag-felhasználás (jó)
- elégedettség
- népszerűség
- technológiakutatás (erősen szabályozott, kevéssé innovatív rendszer)